Ha a nyugati ág hajózható volt, nem lehetett olyan csekély méretű, mint azt a kutatócsoport állítja. (V. Sz.)

_ . _

Válasz:

Nem állítottuk, hogy nem volt hajózható. Éppen azzal érvelünk, hogy sokan ebbe fulladtak bele, amikor a csata idején áradt a Duna 1526-ban. Az általunk használt 1608-as Maximilian Brandstetter-féle Mohács képen hosszú, sekély merülésű hajók láthatók, melyek Mohács alatt kötöttek ki. Az oszmánoknak fontos központja volt Mohács, ahol hajókat is állomásoztattak. Nem a mai hajóméretekre kell gondolni, hanem jellemzően laposfenekű, alig több mint egy méter merülésű naszádokról lehetett szó.

Lehetséges-e, hogy a Konyicza-fokot nevezhették Szakadék-Dunának, ami a Kadia-szigeten volt? (M. G.)

_ . _

Válasz:

A fok(ok)ról nagyon pontosan tudta mindenki, hogy az nem a Duna. A Konyicza-fok végigkíséri a forrásokat. Megjelenik olyan térképen is, amelyik megmutatja, hogy a keleti folyóág szélesebb, míg a nyugati keskenyebb. A Konyicza-foknak gazdasági jelentősége volt, ugyanis a fokok jelentős jövedelem forrását képezték. Egy 1720-as évekből való térkép létrejöttének körülményei is ezt támasztják alá, amellyel a pécsi püspöki és a hercegi (Savoyai Jenő) uradalmi birtokok szétválasztását argumentálták, és ezen is szerepel ez a fok. Nem lehetett kérdés tehát, hogy a Konyicza-fok nem a Duna.

Csak akkor lehet, illetve érdemes publikálni a csatával kapcsolatos kutatási eredményeket, ha vannak rá régészeti bizonyítékok is. Miért nem régészek végzik ezeket a vizsgálatokat? (T. Zs.)

_ . _

Válasz:

A vizsgálatainkban régészek is részt vesznek. Szerzőtársaink közé tartozik Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet munkatársa, továbbá Nagy Levente régész és Hancz Erika régész–turkológus is. Polgár a mohácsi csata, és a nagyharsányi csata hadirégészeti vizsgálatait végzi már 10 éve.

 

Ha a Mohács fölött két ágra szakadó Duna nyugati ága valóban keskeny és átjárható, a keleti viszont széles és magas vízhozamú volt, azt a kortársaknak, így a királynak és kíséretének is tudnia kellett. Ha így van, vajon miért választották ezt az útvonalat, hisz azzal csapdába kerültek volna. Ugyanis ha ők könnyen átjuthattak a keskeny ágon, azt üldözőik is megtehették, a keleti oldalon viszont megállította volna őket a széles, nehezebb átkelést biztosító folyóág.

A felvetést lásd: B. Szabó János (2019): Pap Norbert pécsi földrajzos kutatócsoportjának a mohácsi csatával kapcsolatos „felfedezései” hadtörténész szemmel. Hadtörténelmi Közlemények 132. évf. 4. sz. pp. 943–956.

_ . _

Válasz:

A kutatócsoportunk éppen azt állítja, hogy 1526. augusztus 29-én a Duna keskenyebbik, nyugati ágán sem kelt át könnyen a király és a kísérete. Hiszen három emberből kettő ott halt meg, csak egy menekült el: Czettricz Ulrich. Mindemellett az egyéb menekülők tekintetében is tudjuk, hogy nem volt ez könnyű út, hiszen ahol és amikor a királyt megtalálták, ott és akkor számos más holttest is feküdt.

email

Impresszum
Moderálási elvek

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Lábléc Logo

Ha a nyugati ág hajózható volt, nem lehetett olyan csekély méretű, mint azt a kutatócsoport állítja. (V. Sz.)

_ . _

Válasz:

Nem állítottuk, hogy nem volt hajózható. Éppen azzal érvelünk, hogy sokan ebbe fulladtak bele, amikor a csata idején áradt a Duna 1526-ban. Az általunk használt 1608-as Maximilian Brandstetter-féle Mohács képen hosszú, sekély merülésű hajók láthatók, melyek Mohács alatt kötöttek ki. Az oszmánoknak fontos központja volt Mohács, ahol hajókat is állomásoztattak. Nem a mai hajóméretekre kell gondolni, hanem jellemzően laposfenekű, alig több mint egy méter merülésű naszádokról lehetett szó.

Lehetséges-e, hogy a Konyicza-fokot nevezhették Szakadék-Dunának, ami a Kadia-szigeten volt? (M. G.)

_ . _

Válasz:

A fok(ok)ról nagyon pontosan tudta mindenki, hogy az nem a Duna. A Konyicza-fok végigkíséri a forrásokat. Megjelenik olyan térképen is, amelyik megmutatja, hogy a keleti folyóág szélesebb, míg a nyugati keskenyebb. A Konyicza-foknak gazdasági jelentősége volt, ugyanis a fokok jelentős jövedelem forrását képezték. Egy 1720-as évekből való térkép létrejöttének körülményei is ezt támasztják alá, amellyel a pécsi püspöki és a hercegi (Savoyai Jenő) uradalmi birtokok szétválasztását argumentálták, és ezen is szerepel ez a fok. Nem lehetett kérdés tehát, hogy a Konyicza-fok nem a Duna.

Csak akkor lehet, illetve érdemes publikálni a csatával kapcsolatos kutatási eredményeket, ha vannak rá régészeti bizonyítékok is. Miért nem régészek végzik ezeket a vizsgálatokat? (T. Zs.)

_ . _

Válasz:

A vizsgálatainkban régészek is részt vesznek. Szerzőtársaink közé tartozik Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet munkatársa, továbbá Nagy Levente régész és Hancz Erika régész–turkológus is. Polgár a mohácsi csata, és a nagyharsányi csata hadirégészeti vizsgálatait végzi már 10 éve.

 

Ha a Mohács fölött két ágra szakadó Duna nyugati ága valóban keskeny és átjárható, a keleti viszont széles és magas vízhozamú volt, azt a kortársaknak, így a királynak és kíséretének is tudnia kellett. Ha így van, vajon miért választották ezt az útvonalat, hisz azzal csapdába kerültek volna. Ugyanis ha ők könnyen átjuthattak a keskeny ágon, azt üldözőik is megtehették, a keleti oldalon viszont megállította volna őket a széles, nehezebb átkelést biztosító folyóág.

A felvetést lásd: B. Szabó János (2019): Pap Norbert pécsi földrajzos kutatócsoportjának a mohácsi csatával kapcsolatos „felfedezései” hadtörténész szemmel. Hadtörténelmi Közlemények 132. évf. 4. sz. pp. 943–956.

_ . _

Válasz:

A kutatócsoportunk éppen azt állítja, hogy 1526. augusztus 29-én a Duna keskenyebbik, nyugati ágán sem kelt át könnyen a király és a kísérete. Hiszen három emberből kettő ott halt meg, csak egy menekült el: Czettricz Ulrich. Mindemellett az egyéb menekülők tekintetében is tudjuk, hogy nem volt ez könnyű út, hiszen ahol és amikor a királyt megtalálták, ott és akkor számos más holttest is feküdt.

Mohácsvita.hu

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Impresszum
Moderálási elvek

email