Lectori salutem!

 

Pap Norbert 1

A Mohács-vita az 1960-as, 1970-es és 1980-as évek nagy történeti-közéleti diszkussziója volt, amely messze meghaladta a szaktörténeti kereteket.

A vita tulajdonképpen soha nem fejeződött be, napjainkban pedig – megváltozott keretek között – kiújulni látszik. A korabeli szellemi elit számos tagja bekapcsolódott: a szereplők között meg kell említsük Barta Gábort, Hermann Zsuzsát, Keresztury Dezsőt, Káldy-Nagy Gyulát, Klaniczay Tibort, Kosáry Domokost, Kubinyi Andrást, Nemeskürty Istvánt, Perjés Gézát, Szakály Ferencet és Szűcs Jenőt, de még rajtuk kívül is sokan vettek részt a vitában.

Erős Vilmos 2014-ben megjelent tanulmányában áttekintést ad a főbb vitapontokról és a résztvevők szerepéről: http://www.magyarszemle.hu/cikk/a_mohacs_vita.

Nem csupán az 1526. évi csatavesztés és következményei jelentek meg a tematikában. A szűk szaktörténetíráson kívüli szereplők is bekapcsolódtak, ami kapcsán felmerült, hogy miképpen kell történeti kérdésekkel foglalkozni? Vajon egy irodalomtörténész megközelítése is lehet legitim?

A 20. századi Mohács-vita messze túlmutatott egy tudományos vita keretein. A nemzeti egység kérdésével, a nemzeti szuverenitással, a társadalmi felelősségvállalás tágabb összefüggéseinek magyarországi helyzetével is foglalkozott. Politikai tartalmat nyert, mert a Kádár-rendszer viszonyairól is szólt. Éppen ezért 1989 után bár a Mohács-kutatás tovább folyt, a korábbi évtizedekben folytatott viták ellaposodtak, vagy inkább szűk szaktörténészi keretek közé szorultak, vagy éppen a régészet világára szűkültek. Ugyanakkor továbbra is érzékelhető volt a társadalmi figyelem és érdeklődés az 1526 és az azt követő évek történései iránt.

Az elmúlt időszakban újra Mohácstól lett hangosabb a közélet. Ennek okaként több pont is megnevezhető. Azzal kezdődött, hogy néhány évvel ezelőtt II. Lajos halálának körülményeiről (vajon meggyilkolták-e?) élénk vita kezdődött. A közeli Szigetvár 1566. évi ostromának 450. évfordulója 2016-ban élénk hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki a korszak iránt, és ráirányította a figyelmet a lezáratlan mohácsi kérdésekre is. A 2026-ban esedékes 500. évforduló közeledtével több műhelyben is megélénkült - egyfajta versengés mellett - a tudományos kutatás. Ha pedig a legáltalánosabb kontextust nézzük, korszakunk több összekapcsolódó társadalmi, politikai és gazdasági válsága mély identitásrétegeket érint, ami a nemzeti sorskérdések és így a Mohács iránti érdeklődés növekedésével is jár.

Az új Mohács-vita jelentősen különbözik a régitől. A kérdések, amelyek dominánsan felmerültek: ki kutathatja?; kinek a véleménye legitim?; melyik módszer az alkalmas és melyik nem?; mennyire helyi ügy és mennyiben nemzeti, vagy éppen nemzetközi?

Az elmúlt két év vitái döntően értelmezésiek voltak. Kutatócsoportunk a természettudományos közegben megszokott bizonyítékokon alapuló kutatással vizsgálódik, komplex módszertannal. A vizsgálatsor eredményeként a Mohács-kérdés több 20. századi alaptézise dőlt meg, ami ugyan széles körben váltotta ki a történelem iránt érzékeny nagyközönség pozitív érdeklődését, de távolról sem tett mindenkit boldoggá. A vitában ki-ki a vérmérséklete szerint vett részt és különböző fórumokon, de sokan például a közösségi médiában fogalmazták meg véleményüket. A vita terei a korábbiakhoz képest kitágultak és talán szenvedélyesebbek is lettek. Ez motiválta a Mohács-vita honlap elindítását. A nagy médiazajban ugyanis elvész, hogy ki és milyen álláspontot képvisel. A szakzsargon ugyanakkor elrejti a viták lényegét az igazán fontos közönség, a nagyközönség elől.

Ezen az oldalon a személyeskedéseknek ugyan nincsen helye, de minden szakmailag releváns kérdésre igyekszünk válaszolni. A tudományos eredményeket pedig eredeti, publikációs változatuk mellett közzétesszük mindenki által érthető, ismeretterjesztő formában is.

 

Pécs, 2020. 06. 18                                                                                         Dr. Pap Norbert

Fotók

email

Impresszum

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Lábléc Logo

Lectori salutem!

 

Pap Norbert 1

A Mohács-vita az 1960-as, 1970-es és 1980-as évek nagy történeti-közéleti diszkussziója volt, amely messze meghaladta a szaktörténeti kereteket.

A vita tulajdonképpen soha nem fejeződött be, napjainkban pedig – megváltozott keretek között – kiújulni látszik. A korabeli szellemi elit számos tagja bekapcsolódott: a szereplők között meg kell említsük Barta Gábort, Hermann Zsuzsát, Keresztury Dezsőt, Káldy-Nagy Gyulát, Klaniczay Tibort, Kosáry Domokost, Kubinyi Andrást, Nemeskürty Istvánt, Perjés Gézát, Szakály Ferencet és Szűcs Jenőt, de még rajtuk kívül is sokan vettek részt a vitában.

Erős Vilmos 2014-ben megjelent tanulmányában áttekintést ad a főbb vitapontokról és a résztvevők szerepéről: http://www.magyarszemle.hu/cikk/a_mohacs_vita.

Nem csupán az 1526. évi csatavesztés és következményei jelentek meg a tematikában. A szűk szaktörténetíráson kívüli szereplők is bekapcsolódtak, ami kapcsán felmerült, hogy miképpen kell történeti kérdésekkel foglalkozni? Vajon egy irodalomtörténész megközelítése is lehet legitim?

A 20. századi Mohács-vita messze túlmutatott egy tudományos vita keretein. A nemzeti egység kérdésével, a nemzeti szuverenitással, a társadalmi felelősségvállalás tágabb összefüggéseinek magyarországi helyzetével is foglalkozott. Politikai tartalmat nyert, mert a Kádár-rendszer viszonyairól is szólt. Éppen ezért 1989 után bár a Mohács-kutatás tovább folyt, a korábbi évtizedekben folytatott viták ellaposodtak, vagy inkább szűk szaktörténészi keretek közé szorultak, vagy éppen a régészet világára szűkültek. Ugyanakkor továbbra is érzékelhető volt a társadalmi figyelem és érdeklődés az 1526 és az azt követő évek történései iránt.

Az elmúlt időszakban újra Mohácstól lett hangosabb a közélet. Ennek okaként több pont is megnevezhető. Azzal kezdődött, hogy néhány évvel ezelőtt II. Lajos halálának körülményeiről (vajon meggyilkolták-e?) élénk vita kezdődött. A közeli Szigetvár 1566. évi ostromának 450. évfordulója 2016-ban élénk hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki a korszak iránt, és ráirányította a figyelmet a lezáratlan mohácsi kérdésekre is. A 2026-ban esedékes 500. évforduló közeledtével több műhelyben is megélénkült - egyfajta versengés mellett - a tudományos kutatás. Ha pedig a legáltalánosabb kontextust nézzük, korszakunk több összekapcsolódó társadalmi, politikai és gazdasági válsága mély identitásrétegeket érint, ami a nemzeti sorskérdések és így a Mohács iránti érdeklődés növekedésével is jár.

Az új Mohács-vita jelentősen különbözik a régitől. A kérdések, amelyek dominánsan felmerültek: ki kutathatja?; kinek a véleménye legitim?; melyik módszer az alkalmas és melyik nem?; mennyire helyi ügy és mennyiben nemzeti, vagy éppen nemzetközi?

Az elmúlt két év vitái döntően értelmezésiek voltak. Kutatócsoportunk a természettudományos közegben megszokott bizonyítékokon alapuló kutatással vizsgálódik, komplex módszertannal. A vizsgálatsor eredményeként a Mohács-kérdés több 20. századi alaptézise dőlt meg, ami ugyan széles körben váltotta ki a történelem iránt érzékeny nagyközönség pozitív érdeklődését, de távolról sem tett mindenkit boldoggá. A vitában ki-ki a vérmérséklete szerint vett részt és különböző fórumokon, de sokan például a közösségi médiában fogalmazták meg véleményüket. A vita terei a korábbiakhoz képest kitágultak és talán szenvedélyesebbek is lettek. Ez motiválta a Mohács-vita honlap elindítását. A nagy médiazajban ugyanis elvész, hogy ki és milyen álláspontot képvisel. A szakzsargon ugyanakkor elrejti a viták lényegét az igazán fontos közönség, a nagyközönség elől.

Ezen az oldalon a személyeskedéseknek ugyan nincsen helye, de minden szakmailag releváns kérdésre igyekszünk válaszolni. A tudományos eredményeket pedig eredeti, publikációs változatuk mellett közzétesszük mindenki által érthető, ismeretterjesztő formában is.

 

Pécs, 2020. 06. 18                                                                                         Dr. Pap Norbert

Fotók

Mohácsvita.hu

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Impresszum

email