19. A Bertók Gábor által feltételezett hadrend szerint a keresztény sereg a korabeli Mohácstól mintegy 10 km-re, a Vizslaki-réttől 4,5 km-re, Majstól északkeletre állt fel, vele szemben pedig a majsi tereplépcső előtt, attól keletre az oszmán haderő sorakozott fel.
A felvetést lásd: Bertók Gábor: "Hol volt, hol nem volt... Az 1526-os mohácsi csata lehetséges helyszínei a legújabb kutatások tükrében" című előadása.
_ . _
Válasz:
Mohácstól egy mérföldre volt a csata helye, illetve a hely, ahol Brodaricsék hadrendbe álltak. Ez a helyszín Bertók Gábor vélekedése alapján Mohácstól délnyugatra, Majstól északkeletre mutat. Ez a feltételezett hely ugyanakkor csaknem 10 km-re (jóval több, mint egy mérföldre!) fekszik az egykori Mohácstól, ráadásul egy nagyobb kiterjedésű, mocsaras térséget jelöl.
Bertók Gábor felvetése alapján tehát itt álltak volna térdig, derékig a sárban a keresztény seregek a csata előtt, hosszú órákon át, majd ezen a vizenyős térségen át indították volna meg a támadást déli irányba. Brodarics ezzel szemben azt írja a hadrendbe állás helyéről, hogy az fátlan síkság, ahol nincs víz, vagyis a Bertók által feltételezett helyszín nem felel meg a leírásnak.
A „majsi csata” Bertók által feltételezett hadrendje, és a természeti környezet