Mennyire volt széles a Mohácsi-Duna? Mire alapozzuk, hogy Mohácsnál – szemben a mai helyzettel, amikor is a folyam főága folyik el a városnál – akkoriban csak egy a mainál jóval kisebb mellékág  volt?

_ . _

Válasz:

A kutatásunk fontos kiindulópontja, hogy milyen lehetett a Mohácsi-Duna 1526-ban, vagy legalábbis milyen volt a török hódoltság korában?

Brodarics 1528-ban ebben a kérdésben így foglalt állást: „A Duna valamivel Bátaszék fölött két mederbe oszlik: a nagyobbik meder Túlsó-Magyarországot hasítja, sík mezei területet, a kisebbik Bátaszéket és Mohácsot mossa, majd mindkét ág Mohács alatt összeömlik, és így szigetet alkot.” 

Lásd: Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökkel Mohácsnál vívott csatájáról. [Ford. Kardos Tibor.] Magvető Kiadó, Budapest, 1983, 72 p.

Vagyis a kancellár szerint a nyugati ág volt a kisebb, míg a keleti ág a nagyobb.

2

Mohács a Duna mellett. Maximilian Brandstetter: Mohács (1608)

Forrás: Kőnig Frigyes – Pánya István (2018): A mohácsi török palánkvár. Várak, kastélyok, templomok évkönyv, pp. 24-29

Függetlenül a mi kutatásainktól még a vita kirobbanása előtt, 2008-ban jelent meg a Hidrológiai Közleményekben egy nagyon érdekes cikk, amely a Mohácsi-szigettel foglalkozik és többek között azt is tisztázta, hogy a mohácsi ág meddig volt mellékág és mikortól vált főággá.

Lásd: Faludi Gábor – Nebojszki László (2008): A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai. Hidrológiai Közlöny 88. évf., 4. szám, pp. 47-57.

Ebben az írásban több bizonyítékot, illetve a folyóágakat ábrázoló térképeket sorakoztattak fel a szerzők arra, hogy a Duna Mohácsnál mellékág volt csupán, ahogyan 1528-ban Brodarics is állította:

  • egy 1695 körül, ismeretlen szerző által készített, Karlsruhéban őrzött térképen a keleti Duna-ág, vagyis a Baracskai-Duna a főág, miközben a mohácsi a meder keskenyebb;
  • Luigi Ferdinando Marsigli 1696. évi munkáján, a sziget északi részén, ahol a két Duna szétágazik jól látszik, hogy a Baracskai-Duna a főág;
  • Karpe Mihály 1764. évi Bács-Bodrog vármegyéről készített térképén a keleti ágat szélesebbnek ábrázolja a nyugati ágnál.

Az első térképlap, amelyen már biztosan a nyugati a főág, az 1801-ben Pávai Sámuel K. által készített ábrázolás. A 19. század legelejére dokumentáltan látható legfontosabb változás tehát, hogy a nyugati meder vált a főággá, míg a Bezdánnál a főmederbe torkolló Baracskai-Duna lett a kisebbik ág.

A kutatásaink folyamán magunk is ugyanarra jutottunk, mint a Faludi–Nebojszki szerzőpáros, vagyis, hogy összességében a Duna fő víztömegének 17–18. századra tehető, nyugati ágba való áthelyeződése eredményezte a mai szélesebb mohácsi ág kialakulását és a keleti ág vízhozamának lecsökkenését. Ezt igazoló számos további térképeket (és leírásokat) is találtunk. Ezek közül itt most csak néhányat mutatunk be.

Nagyon jól érzékelhetően a nyugati ág a keskenyebb egy 1700-ban, a Siklósi uradalomról készített térképen.

sikls

A siklósi uradalomról készített térképen jól látszik, hogy a keleti ág a szélesebb, ezért is írták erre az ágra a latin nyelvű Duna folyó feliratot (1700)

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/OSZKTerkeptar/2142/view/?bbox=3098%2C-6750%2C13958%2C-2033

miko

A Mohácsi-sziget az 1720-as évek első felében egy Mikoviny Sámuelnek tulajdonított térképi ábrázoláson (1720–1725 k.)

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

A feltehetőleg Mikoviny Sámuelhez köthető, Mohácsi-szigetet ábrázoló fenti térkép akkor készült, amikor per zajlott a sziget északi részén birtokos pécsi püspök és a déli részén birtokos Savoyai Jenő herceg között, és a per tárgyát képező birtokok közötti határt kívánták meghatározni. Ezen is jól érzékelhető, hogy a mohácsi ág a mellékág, míg a keleti (Baracskai-Duna) a főág.

mller

A Duna-ágak a Mohácsi-szigetnél Müller Ignác térképén (1769)

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/409/view/?pg=7&bbox=1498%2C-2182%2C4541%2C-515

Müller Ignác 1769. évi Magyarország térképén még mindig a Mohácsi-Duna a keskenyebb, és a Baracskai-Duna a szélesebb.

Az Első katonai felmérésen 1783-ban már megfigyelhető ugyanakkor, hogy egyes szakaszokon a keleti, míg egyes részeken a nyugati ág a szélesebb. A 18. század végére pedig már egyértelműen a mohácsi ág vált főmederré.

Úgy véljük a fentebbiek alapján, hogy fő- és mellékág vitát nem érdemes folytatni, mivel bőséges bizonyíték van rá, hogy melyik volt a mellékág 1526-ban, nem csak Brodarics állítása.

Milyen széles lehetett a nyugati Duna-ág? Nem volt egyenletesen széles, helyenként szélesebb volt, míg más helyeken keskenyebb, de átlagosan sokkal keskenyebb volt, mint ma. Hogy honnan tudjuk? Ha a Dunán lefolyó vízmennyiség többsége a főágban volt, akkor nyilván a mellékágba csak kevesebb juthatott. A hajózási viszonyok és a két ág eltérő használata is erre mutatnak. Egy Mohácsról készült leírás, amely a pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása kapcsán született, még 1733-ban is jól jellemzi a vázolt helyzetet:

"Területe  [ti. Mohács], amely az ott elfolyó Kis-Duna mellett fekszik, teljesen sík. Helyenkint ligetek és csalitosok tarkítják. E terület hossza, rendes lólépéssel mérve 1 óra 50 perc, szélessége 1 órára terjed ki. S bár a hely a Duna partján fekszik, mégis csekély a kereskedelem és a termények értékesítése, mivel a lefelé úszó hajók ide csak ritkán jönnek, hanem inkább a mohácsi sziget másik oldalán, a Nagy-Dunán járnak.” 

Lásd: Fricsy Ádám (1979): A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban. In. Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978, Pécs, pp. 151-204.

Vagyis a Mohács melletti ág a Kis-Duna, amelyen nemigen hajóznak, míg a keleti ág a Nagy-Duna, ahol a terhes hajók járnak. Ugyanakkor a 18. század közepére már előrehaladt a nyugati ág kiszélesedése.

ottend

 Ottendorf Henrik ábrázolása Mohácsról (1663)

Forrás: Kőnig Frigyes – Pánya István (2018): A mohácsi török palánkvár. Várak, kastélyok, templomok évkönyv, pp. 24-29.

Ottendorf Henrik 1663-ban járt Mohácson, le is rajzolta a várost és a Dunát, de arról sajnos nem adott számot, hogy a folyó – melynek közepére még egy hosszú zátonyt is berajzolt – milyen széles lehetett. Ugyanakkor árulkodó számunkra: az észak felől dél felé tett utazásának korábbi állomásai kapcsán tett leírásaiból kiderül, hogy ezt a mohácsi Duna-ágat összetévesztette az akkor hajózható, ma mintegy 20 kilométerrel északabbra, a Dunába torkolló Sárvízzel. Így van egy új kiindulópontunk a szélességre és a vízhozamra: a Sárvíz maga kínálkozik így összehasonlításul.

Feltüntette rajzán a városon belül a török palánk helyét, amely Brandstetter 1608-as ábrázolásán is szerepel.

Ennek a palánknak a megvizsgálása segíthet bennünket a meder arányai kapcsán a képet finomítani. Ugyanis erről a 18. században áradásról-áradásra táguló mederről vannak adataink Mohácsnál. Ekkoriban van ugyanis olyan áradás, amikor egész utcák szakadnak bele a folyóba, ahogy a part hátrál nyugat felé. A szigeti oldalon ugyancsak a part beszakadásairól vannak adataink. A sziget felől például az egyik áradás alkalmával egy csárda csúszott bele a táguló mederbe.

Azon vizsgálatok, amelyek a török időkben épült palánkkal foglalkoztak, oda tették azt, ahol ma már a Duna medre van, ahogy a lenti rajz igyekszik rekonstruálni is a helyét.

knig

A Duna partjának pusztulása Mohácsnál

Forrás: Kőnig Frigyes – Pánya István (2018): A mohácsi török palánkvár. Várak, kastélyok, templomok évkönyv, pp. 24-29.

Felmerült már, hogy esetleg a Mohácsi-szigeten lévő Riha-tó vizsgálata hozzásegíthet bennünket a kérdés tisztázásához, ugyanis az, ennek a jóval kisebb szélességű mohácsi Duna-ágnak a lefűződő folyókanyarulata volt.

Lásd: https://dunaiszigetek.blogspot.com/2020/01/tullepni-csele-patakon.html

Van olyan forrásunk, miszerint a korszakban a Riha még összeköttetésben állt a nyugati ággal, sőt fel lehetett hajózni ide. A gond az, hogy azóta a Riha is sokat változott, de tény, hogy a méretei (50–150 méter széles) nagyságrenddel kisebbek a mai mohácsi Duna-ág méreteinél. Az 1733-ban készült, már említett leírás a pécsi klérus birtokairól egyébiránt azt állította az akkori Riha kapcsán, hogy mindösszesen 25 öl, vagyis valamivel kevesebb, mint 50 méter széles.

A kérdést még hosszabb ideig szükséges lesz vizsgálni, de az már ezekből a töredékes adatokból is látszik, hogy a mohácsi Duna-ág esetében jó okkal állítjuk, hogy jóval keskenyebb és sekélyebb volt, illetve hajózásra is kevésbé alkalmas lehetett, mint manapság.

email

Impresszum
Moderálási elvek

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Lábléc Logo

Mennyire volt széles a Mohácsi-Duna? Mire alapozzuk, hogy Mohácsnál – szemben a mai helyzettel, amikor is a folyam főága folyik el a városnál – akkoriban csak egy a mainál jóval kisebb mellékág  volt?

_ . _

Válasz:

A kutatásunk fontos kiindulópontja, hogy milyen lehetett a Mohácsi-Duna 1526-ban, vagy legalábbis milyen volt a török hódoltság korában?

Brodarics 1528-ban ebben a kérdésben így foglalt állást: „A Duna valamivel Bátaszék fölött két mederbe oszlik: a nagyobbik meder Túlsó-Magyarországot hasítja, sík mezei területet, a kisebbik Bátaszéket és Mohácsot mossa, majd mindkét ág Mohács alatt összeömlik, és így szigetet alkot.” 

Lásd: Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökkel Mohácsnál vívott csatájáról. [Ford. Kardos Tibor.] Magvető Kiadó, Budapest, 1983, 72 p.

Vagyis a kancellár szerint a nyugati ág volt a kisebb, míg a keleti ág a nagyobb.

2

Mohács a Duna mellett. Maximilian Brandstetter: Mohács (1608)

Forrás: Kőnig Frigyes – Pánya István (2018): A mohácsi török palánkvár. Várak, kastélyok, templomok évkönyv, pp. 24-29

Függetlenül a mi kutatásainktól még a vita kirobbanása előtt, 2008-ban jelent meg a Hidrológiai Közleményekben egy nagyon érdekes cikk, amely a Mohácsi-szigettel foglalkozik és többek között azt is tisztázta, hogy a mohácsi ág meddig volt mellékág és mikortól vált főággá.

Lásd: Faludi Gábor – Nebojszki László (2008): A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai. Hidrológiai Közlöny 88. évf., 4. szám, pp. 47-57.

Ebben az írásban több bizonyítékot, illetve a folyóágakat ábrázoló térképeket sorakoztattak fel a szerzők arra, hogy a Duna Mohácsnál mellékág volt csupán, ahogyan 1528-ban Brodarics is állította:

  • egy 1695 körül, ismeretlen szerző által készített, Karlsruhéban őrzött térképen a keleti Duna-ág, vagyis a Baracskai-Duna a főág, miközben a mohácsi a meder keskenyebb;
  • Luigi Ferdinando Marsigli 1696. évi munkáján, a sziget északi részén, ahol a két Duna szétágazik jól látszik, hogy a Baracskai-Duna a főág;
  • Karpe Mihály 1764. évi Bács-Bodrog vármegyéről készített térképén a keleti ágat szélesebbnek ábrázolja a nyugati ágnál.

Az első térképlap, amelyen már biztosan a nyugati a főág, az 1801-ben Pávai Sámuel K. által készített ábrázolás. A 19. század legelejére dokumentáltan látható legfontosabb változás tehát, hogy a nyugati meder vált a főággá, míg a Bezdánnál a főmederbe torkolló Baracskai-Duna lett a kisebbik ág.

A kutatásaink folyamán magunk is ugyanarra jutottunk, mint a Faludi–Nebojszki szerzőpáros, vagyis, hogy összességében a Duna fő víztömegének 17–18. századra tehető, nyugati ágba való áthelyeződése eredményezte a mai szélesebb mohácsi ág kialakulását és a keleti ág vízhozamának lecsökkenését. Ezt igazoló számos további térképeket (és leírásokat) is találtunk. Ezek közül itt most csak néhányat mutatunk be.

Nagyon jól érzékelhetően a nyugati ág a keskenyebb egy 1700-ban, a Siklósi uradalomról készített térképen.

sikls

A siklósi uradalomról készített térképen jól látszik, hogy a keleti ág a szélesebb, ezért is írták erre az ágra a latin nyelvű Duna folyó feliratot (1700)

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/OSZKTerkeptar/2142/view/?bbox=3098%2C-6750%2C13958%2C-2033

miko

A Mohácsi-sziget az 1720-as évek első felében egy Mikoviny Sámuelnek tulajdonított térképi ábrázoláson (1720–1725 k.)

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

A feltehetőleg Mikoviny Sámuelhez köthető, Mohácsi-szigetet ábrázoló fenti térkép akkor készült, amikor per zajlott a sziget északi részén birtokos pécsi püspök és a déli részén birtokos Savoyai Jenő herceg között, és a per tárgyát képező birtokok közötti határt kívánták meghatározni. Ezen is jól érzékelhető, hogy a mohácsi ág a mellékág, míg a keleti (Baracskai-Duna) a főág.

mller

A Duna-ágak a Mohácsi-szigetnél Müller Ignác térképén (1769)

Forrás: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/409/view/?pg=7&bbox=1498%2C-2182%2C4541%2C-515

Müller Ignác 1769. évi Magyarország térképén még mindig a Mohácsi-Duna a keskenyebb, és a Baracskai-Duna a szélesebb.

Az Első katonai felmérésen 1783-ban már megfigyelhető ugyanakkor, hogy egyes szakaszokon a keleti, míg egyes részeken a nyugati ág a szélesebb. A 18. század végére pedig már egyértelműen a mohácsi ág vált főmederré.

Úgy véljük a fentebbiek alapján, hogy fő- és mellékág vitát nem érdemes folytatni, mivel bőséges bizonyíték van rá, hogy melyik volt a mellékág 1526-ban, nem csak Brodarics állítása.

Milyen széles lehetett a nyugati Duna-ág? Nem volt egyenletesen széles, helyenként szélesebb volt, míg más helyeken keskenyebb, de átlagosan sokkal keskenyebb volt, mint ma. Hogy honnan tudjuk? Ha a Dunán lefolyó vízmennyiség többsége a főágban volt, akkor nyilván a mellékágba csak kevesebb juthatott. A hajózási viszonyok és a két ág eltérő használata is erre mutatnak. Egy Mohácsról készült leírás, amely a pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása kapcsán született, még 1733-ban is jól jellemzi a vázolt helyzetet:

"Területe  [ti. Mohács], amely az ott elfolyó Kis-Duna mellett fekszik, teljesen sík. Helyenkint ligetek és csalitosok tarkítják. E terület hossza, rendes lólépéssel mérve 1 óra 50 perc, szélessége 1 órára terjed ki. S bár a hely a Duna partján fekszik, mégis csekély a kereskedelem és a termények értékesítése, mivel a lefelé úszó hajók ide csak ritkán jönnek, hanem inkább a mohácsi sziget másik oldalán, a Nagy-Dunán járnak.” 

Lásd: Fricsy Ádám (1979): A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban. In. Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1978, Pécs, pp. 151-204.

Vagyis a Mohács melletti ág a Kis-Duna, amelyen nemigen hajóznak, míg a keleti ág a Nagy-Duna, ahol a terhes hajók járnak. Ugyanakkor a 18. század közepére már előrehaladt a nyugati ág kiszélesedése.

ottend

 Ottendorf Henrik ábrázolása Mohácsról (1663)

Forrás: Kőnig Frigyes – Pánya István (2018): A mohácsi török palánkvár. Várak, kastélyok, templomok évkönyv, pp. 24-29.

Ottendorf Henrik 1663-ban járt Mohácson, le is rajzolta a várost és a Dunát, de arról sajnos nem adott számot, hogy a folyó – melynek közepére még egy hosszú zátonyt is berajzolt – milyen széles lehetett. Ugyanakkor árulkodó számunkra: az észak felől dél felé tett utazásának korábbi állomásai kapcsán tett leírásaiból kiderül, hogy ezt a mohácsi Duna-ágat összetévesztette az akkor hajózható, ma mintegy 20 kilométerrel északabbra, a Dunába torkolló Sárvízzel. Így van egy új kiindulópontunk a szélességre és a vízhozamra: a Sárvíz maga kínálkozik így összehasonlításul.

Feltüntette rajzán a városon belül a török palánk helyét, amely Brandstetter 1608-as ábrázolásán is szerepel.

Ennek a palánknak a megvizsgálása segíthet bennünket a meder arányai kapcsán a képet finomítani. Ugyanis erről a 18. században áradásról-áradásra táguló mederről vannak adataink Mohácsnál. Ekkoriban van ugyanis olyan áradás, amikor egész utcák szakadnak bele a folyóba, ahogy a part hátrál nyugat felé. A szigeti oldalon ugyancsak a part beszakadásairól vannak adataink. A sziget felől például az egyik áradás alkalmával egy csárda csúszott bele a táguló mederbe.

Azon vizsgálatok, amelyek a török időkben épült palánkkal foglalkoztak, oda tették azt, ahol ma már a Duna medre van, ahogy a lenti rajz igyekszik rekonstruálni is a helyét.

knig

A Duna partjának pusztulása Mohácsnál

Forrás: Kőnig Frigyes – Pánya István (2018): A mohácsi török palánkvár. Várak, kastélyok, templomok évkönyv, pp. 24-29.

Felmerült már, hogy esetleg a Mohácsi-szigeten lévő Riha-tó vizsgálata hozzásegíthet bennünket a kérdés tisztázásához, ugyanis az, ennek a jóval kisebb szélességű mohácsi Duna-ágnak a lefűződő folyókanyarulata volt.

Lásd: https://dunaiszigetek.blogspot.com/2020/01/tullepni-csele-patakon.html

Van olyan forrásunk, miszerint a korszakban a Riha még összeköttetésben állt a nyugati ággal, sőt fel lehetett hajózni ide. A gond az, hogy azóta a Riha is sokat változott, de tény, hogy a méretei (50–150 méter széles) nagyságrenddel kisebbek a mai mohácsi Duna-ág méreteinél. Az 1733-ban készült, már említett leírás a pécsi klérus birtokairól egyébiránt azt állította az akkori Riha kapcsán, hogy mindösszesen 25 öl, vagyis valamivel kevesebb, mint 50 méter széles.

A kérdést még hosszabb ideig szükséges lesz vizsgálni, de az már ezekből a töredékes adatokból is látszik, hogy a mohácsi Duna-ág esetében jó okkal állítjuk, hogy jóval keskenyebb és sekélyebb volt, illetve hajózásra is kevésbé alkalmas lehetett, mint manapság.

Mohácsvita.hu

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Impresszum
Moderálási elvek

email