8. Mennyire nagy bravúr a mohácsi csata első emlékművének, vagyis az oszmán győzelmi pavilon helyének a felfedezése?

 A felvetést lásd: B. Szabó János (2019): Pap Norbert pécsi földrajzos kutatócsoportjának a mohácsi csatával kapcsolatos „felfedezései” hadtörténész szemmel. Hadtörténelmi Közlemények 132. évf. 4. sz. pp. 943–956.

_ . _

Válasz:

Általában az utókor dönti el, hogy mi tartozik a nagyobb horderejű „felfedezések” közé. Mindazonáltal 2018. júniusában az MTA BTK-n lefolytatott workshopon több történész kutató is amellett érvelt, hogy a Törökdomb nem lehetett a Császárdomb (az egykori mohácsi oszmán győzelmi emlékmű) helye. A 2019. szeptember 5-én Pécsett lefolytatott vitán egy régész is úgy vélte, hogy erre vonatkozóan nincsenek régészeti bizonyítékok (ez egyébként nem igaz).

Gergely Endre, aki ásatásokat folytatott a Törökdombon, úgy gondolta, hogy a török források Császárdombját nem ott, hanem Majstól délkeletre, mintegy másfél kilométer távolságra, egy bástyaszerű magaslaton kell keresni. Papp László bizonyos volt benne, hogy a Császárdomb nem más, mint a buziglicai elágazástól északnyugatra, három kilométer távolságra fekvő mersei magaslat. A Kuti–Újvári szerzőpáros Tobias von Hasslingen vezérőrnagy 1687. évi naplójából közöl részleteket, és a visszaemlékezés alapján a kioszk helyszínét a nyárádi Töröksánchoz tette.

Lásd: Pap Norbert – Fodor Pál – Kitanics Máté – Morva Tamás – Szalai Gábor – Gyenizse Péter (2018): A mohácsi Törökdomb. Történelmi Szemle 60. évf. 2. sz. pp. 325–345.

Ennélfogva B. Szabó János hivatkozott tanulmányának megfogalmazása, miszerint „eddig is épp oly jól tudható volt, hogy a hagyomány szerint ez az úgynevezett Törökdomb lehetett a Császárdomb”, téves.

Fémdetektoros felmérés a Törökdombnál 2018 végén. Fotó: Polyák Attila

Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20181217-szulejman-az-56os-ut-fole-emelkedo-magaslatrol-szemlelhette-egykor-a-kiralyi-sereg-rohamat.html