4. Ha a nyugati ág hajózható volt, nem lehetett olyan csekély méretű, mint azt a kutatócsoport állítja. (V. Sz.)
_ . _
Válasz:
Nem állítottuk, hogy nem volt hajózható. Éppen azzal érvelünk, hogy sokan ebbe fulladtak bele, amikor a csata idején áradt a Duna 1526-ban. Az általunk használt 1608-as Maximilian Brandstetter-féle Mohács képen hosszú, sekély merülésű hajók láthatók, melyek Mohács alatt kötöttek ki. Az oszmánoknak fontos központja volt Mohács, ahol hajókat is állomásoztattak. Nem a mai hajóméretekre kell gondolni, hanem jellemzően laposfenekű, alig több mint egy méter merülésű naszádokról lehetett szó.
Maximilian Brandstetter: Mohács (1608)
Hadihajók Izsép alatt a kisebbik, mohácsi Duna-ágon 1700-ban
https://maps.hungaricana.hu/hu/OSZKTerkeptar/2142/view/?bbox=5157%2C-5046%2C10474%2C-2635
Mivel azt állítjuk, hogy a király egy kisebb folyóágon úsztatott át, ahol a meder nyugati fele mélyebb, a keleti oldala pedig jól ismert módon zátonyos (évszázadok óta), nem látunk ellentmondást abban, hogy ez az ág egyszerre volt hajózható, és át is lehetett egyes helyeken – ha nehezen is – úsztatni rajta. Egyébként mostanában is vannak olyan periódusok, amikor a Duna egyes években annyira leapad, hogy alig lehet hajózni, még a főág esetében is. Mennyivel inkább igaz ez a mellékágakra! Nyilván lehetett hajózni, de száraz években/évszakokban lehetett sekély. Ugyanakkor 1526. augusztus végén nyilvánvalóan magas volt a vízállás.
