13. Mi az a gondolatmenet, ami alapján a király halálának helyét az új koncepció megragadja?

_ . _

Válasz:

Lásd: PAP NORBERT – GYENIZSE PÉTER – KITANICS MÁTÉ – SZALAI GÁBOR: II. Lajos halálának helye. Történelmi Szemle LXII. évf. 1. sz. pp. 73–109.

Az egyetlen szemtanú Czettricz Ulrich szerint a király a Duna egy mellékágán keresztül átkelve halt meg. Ezt a körülményt nem személyesen tőle tudjuk, ugyanis nem írta le, vagy ha igen, az nem ismert. Ugyanakkor az udvar bennfentesei megőrizték a történetét egymást kiegészítő interpretációkban.

Antonio Giovanni da Burgio, pápai nuncius erről így írt: „Menekülés közben elértek a Duna egy kis ágacskájához, de mikor át akartak kelni, a király lova megbokrosodott, felágaskodott a vízben, Őfelsége pedig, kinek nehéz volt már a páncél, s fáradt is volt, leesett és belefulladt abba a patakba."

Egy cseh nemesúr beszámolója szerint: „De a valódi király is valamilyen víz felé került, mint hallom, a Duna egyik mellékága felé. A víz nagyon megáradt, s amikor át akart ugratni rajta a lovával, leesett és megfulladt. Szerencsétlen keresztény király nem látta többé e világot. Ezt az asztalnokmestere mondta el, aki a király előtt ugratott a vízbe, átúsztatott és várt reá, de hiába."

Thurzó Elek, tárnokmester közlése alapján: ,,…miután hadrendünk megingott, a mieink pedig futásnak eredtek, a csatában súlyos sebet kapott hátaslovával, harmadmagával igyekezvén elmenekülni az ellenség kezéből, lovastul belecsúszott a Duna valami mély kiöntésébe és szerencsétlenül életét vesztette."

Brodarics István kancellár visszaemlékezésében: „…sokan azt mondták, hogy a király is ott pusztult el. Azonban később egy meredek part hasadékában lelték meg Mohács fölött, fél mérföldnyire a Csele nevezetű falu alatt. Ezen a helyen akkor a Duna áradása miatt a szokottnál magasabban állott a víz: itt fulladt bele a vízbe lovával együtt úgy, ahogy fel volt fegyverkezve.

A fentebb említettek mind személyesen értesültek a király kamarásától. Egyik sem említ mást, csak azt, hogy a Dunának volt köze a király halálához. Egy olyan helyen, ahol (1.) a Dunának van egy mellékága; (2.) nem a mederbe, hanem egy „kiöntésbe” fulladt bele, ugyanis az áradás miatt ott a szokásosnál magasabban állt a víz; (3.) a haláleset Mohácstól északra, fél mérföldre történt, Csele falu alatt.

Megállapítható, hogy a középkori Mohácstól északra, 3–4 kilométerre a Csele torkolata alatt akkoriban a Dunának egy mellékága folyt, de az ma már a főág, bizonyos földtani folyamatok miatt. A Duna jobb (nyugati) partja és a Mohácsi-sziget közt húzódó folyóág akkoriban a jelenlegihez képest jóval keskenyebb volt, sokkal kevésbé tűnhetett leküzdhetetlen akadálynak. E mellékág keleti, szigeti oldala sekély, zátonyos partban végződött. A folyón sikeresen átkelő király a vizenyős túlparton egy feliszapolódott mélyedésbe gázolt, amelyből a lova már nem tudott szabadulni, és rémületében az uralkodót lerázta magáról, aminek következtében ló és lovasa is odaveszett. II. Lajost kísérőinek egyike, Aczél István próbálta kimenteni, de nem járt sikerrel, ő maga is vízbe fulladt.

 

miko

A keskenyebbik, nyugati Duna-ág (Kis-Duna, Szakadék-Duna) és a szélesebb, keleti ág (Öreg-Duna) egy Mikoviny Sámuelnek tulajdonított térképen (kb. 1720–1725)

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

email

Impresszum

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Lábléc Logo

13. Mi az a gondolatmenet, ami alapján a király halálának helyét az új koncepció megragadja?

_ . _

Válasz:

Lásd: PAP NORBERT – GYENIZSE PÉTER – KITANICS MÁTÉ – SZALAI GÁBOR: II. Lajos halálának helye. Történelmi Szemle LXII. évf. 1. sz. pp. 73–109.

Az egyetlen szemtanú Czettricz Ulrich szerint a király a Duna egy mellékágán keresztül átkelve halt meg. Ezt a körülményt nem személyesen tőle tudjuk, ugyanis nem írta le, vagy ha igen, az nem ismert. Ugyanakkor az udvar bennfentesei megőrizték a történetét egymást kiegészítő interpretációkban.

Antonio Giovanni da Burgio, pápai nuncius erről így írt: „Menekülés közben elértek a Duna egy kis ágacskájához, de mikor át akartak kelni, a király lova megbokrosodott, felágaskodott a vízben, Őfelsége pedig, kinek nehéz volt már a páncél, s fáradt is volt, leesett és belefulladt abba a patakba."

Egy cseh nemesúr beszámolója szerint: „De a valódi király is valamilyen víz felé került, mint hallom, a Duna egyik mellékága felé. A víz nagyon megáradt, s amikor át akart ugratni rajta a lovával, leesett és megfulladt. Szerencsétlen keresztény király nem látta többé e világot. Ezt az asztalnokmestere mondta el, aki a király előtt ugratott a vízbe, átúsztatott és várt reá, de hiába."

Thurzó Elek, tárnokmester közlése alapján: ,,…miután hadrendünk megingott, a mieink pedig futásnak eredtek, a csatában súlyos sebet kapott hátaslovával, harmadmagával igyekezvén elmenekülni az ellenség kezéből, lovastul belecsúszott a Duna valami mély kiöntésébe és szerencsétlenül életét vesztette."

Brodarics István kancellár visszaemlékezésében: „…sokan azt mondták, hogy a király is ott pusztult el. Azonban később egy meredek part hasadékában lelték meg Mohács fölött, fél mérföldnyire a Csele nevezetű falu alatt. Ezen a helyen akkor a Duna áradása miatt a szokottnál magasabban állott a víz: itt fulladt bele a vízbe lovával együtt úgy, ahogy fel volt fegyverkezve.

A fentebb említettek mind személyesen értesültek a király kamarásától. Egyik sem említ mást, csak azt, hogy a Dunának volt köze a király halálához. Egy olyan helyen, ahol (1.) a Dunának van egy mellékága; (2.) nem a mederbe, hanem egy „kiöntésbe” fulladt bele, ugyanis az áradás miatt ott a szokásosnál magasabban állt a víz; (3.) a haláleset Mohácstól északra, fél mérföldre történt, Csele falu alatt.

Megállapítható, hogy a középkori Mohácstól északra, 3–4 kilométerre a Csele torkolata alatt akkoriban a Dunának egy mellékága folyt, de az ma már a főág, bizonyos földtani folyamatok miatt. A Duna jobb (nyugati) partja és a Mohácsi-sziget közt húzódó folyóág akkoriban a jelenlegihez képest jóval keskenyebb volt, sokkal kevésbé tűnhetett leküzdhetetlen akadálynak. E mellékág keleti, szigeti oldala sekély, zátonyos partban végződött. A folyón sikeresen átkelő király a vizenyős túlparton egy feliszapolódott mélyedésbe gázolt, amelyből a lova már nem tudott szabadulni, és rémületében az uralkodót lerázta magáról, aminek következtében ló és lovasa is odaveszett. II. Lajost kísérőinek egyike, Aczél István próbálta kimenteni, de nem járt sikerrel, ő maga is vízbe fulladt.

 

miko

A keskenyebbik, nyugati Duna-ág (Kis-Duna, Szakadék-Duna) és a szélesebb, keleti ág (Öreg-Duna) egy Mikoviny Sámuelnek tulajdonított térképen (kb. 1720–1725)

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

Mohácsvita.hu

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Impresszum

email