Földvár középkori eredetű település, melyhez nagy birtoktest kapcsolódott Mohácstól délre. Brodarics István mohácsi csatáról írt beszámolója szerint itt volt 1526-ban az összecsapás centruma. Mintegy száz éve folyik a vita arról, hogy hol is volt ez a település. A „Földvár-totóban” olyan kutatók is állást foglaltak, mint Gyalókai Jenő, Györffy György, Bende Lajos vagy éppen Engel Pál. Kutatócsoportunk a vizsgálataiban többféle módszerrel járta körül a kérdéskört.

 

Elméletek az 1970-es évekig

Az 1970-es évek végéig, a jelentősebb elméletek szerint Földvár és ezzel a csata helyére vonatkozóan mintegy 15 helyszín került gyanúba, ezek azonban alapvetően kettő csoportra oszthatók. Az egyik terepi sík a Borza-pataktól északkeletre, a Duna menti mocsártól nyugatra található. A másik a síkság nyugati részén, a Borza-pataktól délnyugatra, Majs keleti előterében fekszik.

 

N.IPOLy

N. Ipoly Márta térképe a mohácsi csatatér lehetséges Földvár-helyeiről (1977)

Forrás: N. Ipoly Márta (1977): A mohácsi csata és csatatér megválaszolatlan kérdései. Hadtörténeti Közlemények 24. évf. 2. sz. pp. 206–222.

 

Egy régi–új irány az 1990-es évektől

Az 1990-es években a technológiai lehetőségek bővülése (főként a fémkeresők használatával) új korszakot nyitott a kutatásban. Előbb Négyesi Lajos, majd Bertók Gábor és munkatársai az 1990-es évek elején és 2009 óta több hullámban Majstól északkeletre vizsgálták egy egyutcás falu maradványait (a települést Papp László régész a középkori Nagymajsa faluként már az 1960-as években azonosította). Ugyanakkor Négyesi és Bertók arra a következtetésre jutottak, hogy ez volt a középkori Földvár falu.

Lásd: Bertók Gábor – Polgár Balázs (2011): A mohácsi csatatér és a középkori Földvár falu régészeti kutatása. Hadtörténelmi Közlemények 124 évf. 3. sz. pp. 919–928.

 

szabm 3ta

Fémdetektoros felmérés Majs környezetében. Fotó: Szabó Máté

Forrás: https://www.pecsma.hu/top/femdetektoros-pecsi-kutatok-talaltak-meg-a-mohacsi-csata-igazi-helyszinet/

 

A 2018 óta zajló legújabb kutatások eredményei

A Pap Norbert vezette történeti földrajzi kutatócsoport (Pap Norbert, Kitanics Máté, Gyenizse Péter, Szalai Gábor) a 2018–2019. évi vizsgálatai alapján arra az eredményre jutott, hogy az írott források alapján Földvár a mai Sátorhely közigazgatási területén feküdt.

Lásd: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs: Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

Kiváló telepítési tényezői miatt mindig újratelepült. Nem csupán a középkorban volt jelentősebb település, hanem az oszmán hódoltság korában, a mohácsi csatát követően is lakták és művelték földjeit.

A 17. század végén és a 18. században előbb Savoyai Jenő, majd az udvari kamara, illetve a Habsburg-Lotharingiai család egyes tagjainak a birtokába került. A település hosszabb ideig a Földvár nevet viselte, majd párhuzamosan egyre inkább Sátoristye, majd Sátorhely néven kezdték emlegetni. Szimbolikusan, az oszmán sereg táborának helyeként mind jobban összekapcsolódott az 1526. évi csata emlékezetével.

 

ngyes bsa

A = Földvár (kb. 1736–1742); B = a Majs és Földvár határán folyó Borza (1766); C = Praedium Földvár területe (1770); D = a Földvár nevű földrajzi hely két építménnyel (1770). Szerkesztette: Gyenizse Péter

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

 

jabbnegyes mdb

A = Földvár településjellel ábrázolva (1780); B = Földvár település Sátorhely helyén (1780); C = Satoristie (Sátorhely) az Első katonai felmérésen; D = Sátoristie v. Földvár az Első katonai felmérés keretében készült Pécs és környéke ábrázoláson (kb. 1783). Szerkesztette: Gyenizse Péter

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

 

mgegynegyes bbb

A = P. Földvár v. Satoristye (Sátorhely) (1802); B = Földvár település a csata helyével együtt ábrázolva (1825); C = Sátoristye P. a Második katonai felmérésen (1858); D = Sátoristye psz. (Földvár) a Harmadik katonai felmérésen (1880). Szerkesztette: Gyenizse Péter

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

 A történeti földrajzi, illetve a régészeti vizsgálatok alapján (Polgár Balázs régész bevonásával) úgy tűnik, a Földvártól, illetve a Borzától nyugatra fekvő területen a középkorban (Nagy)Majsa, a mai Majs egyik elődje feküdt. Itt és az ennek környezetében megfigyelt hadirégészeti jelenségek egy része harci cselekményekhez köthető. Vélelmezhető, hogy Majsa a mohácsi csata idején elpusztult, valószínű, hogy a falu és környezete elszenvedte az oszmán csapatok pusztítását. A csata korára keltezhető leleteket ez a körülmény részben magyarázhatja. A Majs környékéről eddig megismert leletanyag száma azonban elmarad az 1526. évi csata központjához illő elvárásoktól. A területen egyébként a 17. században és a 18. század elején is voltak harci cselekmények (legalább nyolc), a lelőhelyen ugyanis erre az időszakra tehető hadirégészeti anyag is előfordul.

 

Sh1

A 2019-ben kibontott tömegsír a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen. Fotó: Kitanics Máté

 

Sh2

A 2019-ben kibontott tömegsír a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen. Fotó: Szalai Gábor

 

A mohácsi csatához minden kétséget kizáróan társítható régészeti leletek, a tömegsírok és az oszmán győzelmi emlékmű (Császárdomb/Törökdomb) Sátorhely településtől keletre, kisebb távolságban találhatók. Ezt a területet (azaz a csatateret) azonban 1526-ban egy megáradt patak, a Borza választotta el a majsi határtól. Így az a lehetőség, hogy a majsi térség kapcsolódott volna a csata központi területéhez, e szempontból sem tűnik valószínűnek.

 

td1

A mohácsi Törökdomb (Császárdomb) maradványa 2020 áprilisának végén. Fotó: Szalai Gábor

A nyitva maradt kérdésekre csak a régészetileg is támogatott, összetett történeti, földtudományi kutatások adhatnak választ. A további kutatás feladata lesz a majsi anyagok feldolgozása csakúgy, mint a Sátorhely környékén elterülő határrészek korszerű terepi vizsgálata, majd az eredmények összehasonlító kiértékelése.

email

Impresszum

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Lábléc Logo

Földvár középkori eredetű település, melyhez nagy birtoktest kapcsolódott Mohácstól délre. Brodarics István mohácsi csatáról írt beszámolója szerint itt volt 1526-ban az összecsapás centruma. Mintegy száz éve folyik a vita arról, hogy hol is volt ez a település. A „Földvár-totóban” olyan kutatók is állást foglaltak, mint Gyalókai Jenő, Györffy György, Bende Lajos vagy éppen Engel Pál. Kutatócsoportunk a vizsgálataiban többféle módszerrel járta körül a kérdéskört.

 

Elméletek az 1970-es évekig

Az 1970-es évek végéig, a jelentősebb elméletek szerint Földvár és ezzel a csata helyére vonatkozóan mintegy 15 helyszín került gyanúba, ezek azonban alapvetően kettő csoportra oszthatók. Az egyik terepi sík a Borza-pataktól északkeletre, a Duna menti mocsártól nyugatra található. A másik a síkság nyugati részén, a Borza-pataktól délnyugatra, Majs keleti előterében fekszik.

 

N.IPOLy

N. Ipoly Márta térképe a mohácsi csatatér lehetséges Földvár-helyeiről (1977)

Forrás: N. Ipoly Márta (1977): A mohácsi csata és csatatér megválaszolatlan kérdései. Hadtörténeti Közlemények 24. évf. 2. sz. pp. 206–222.

 

Egy régi–új irány az 1990-es évektől

Az 1990-es években a technológiai lehetőségek bővülése (főként a fémkeresők használatával) új korszakot nyitott a kutatásban. Előbb Négyesi Lajos, majd Bertók Gábor és munkatársai az 1990-es évek elején és 2009 óta több hullámban Majstól északkeletre vizsgálták egy egyutcás falu maradványait (a települést Papp László régész a középkori Nagymajsa faluként már az 1960-as években azonosította). Ugyanakkor Négyesi és Bertók arra a következtetésre jutottak, hogy ez volt a középkori Földvár falu.

Lásd: Bertók Gábor – Polgár Balázs (2011): A mohácsi csatatér és a középkori Földvár falu régészeti kutatása. Hadtörténelmi Közlemények 124 évf. 3. sz. pp. 919–928.

 

szabm 3ta

Fémdetektoros felmérés Majs környezetében. Fotó: Szabó Máté

Forrás: https://www.pecsma.hu/top/femdetektoros-pecsi-kutatok-talaltak-meg-a-mohacsi-csata-igazi-helyszinet/

 

A 2018 óta zajló legújabb kutatások eredményei

A Pap Norbert vezette történeti földrajzi kutatócsoport (Pap Norbert, Kitanics Máté, Gyenizse Péter, Szalai Gábor) a 2018–2019. évi vizsgálatai alapján arra az eredményre jutott, hogy az írott források alapján Földvár a mai Sátorhely közigazgatási területén feküdt.

Lásd: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs: Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

Kiváló telepítési tényezői miatt mindig újratelepült. Nem csupán a középkorban volt jelentősebb település, hanem az oszmán hódoltság korában, a mohácsi csatát követően is lakták és művelték földjeit.

A 17. század végén és a 18. században előbb Savoyai Jenő, majd az udvari kamara, illetve a Habsburg-Lotharingiai család egyes tagjainak a birtokába került. A település hosszabb ideig a Földvár nevet viselte, majd párhuzamosan egyre inkább Sátoristye, majd Sátorhely néven kezdték emlegetni. Szimbolikusan, az oszmán sereg táborának helyeként mind jobban összekapcsolódott az 1526. évi csata emlékezetével.

 

ngyes bsa

A = Földvár (kb. 1736–1742); B = a Majs és Földvár határán folyó Borza (1766); C = Praedium Földvár területe (1770); D = a Földvár nevű földrajzi hely két építménnyel (1770). Szerkesztette: Gyenizse Péter

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

 

jabbnegyes mdb

A = Földvár településjellel ábrázolva (1780); B = Földvár település Sátorhely helyén (1780); C = Satoristie (Sátorhely) az Első katonai felmérésen; D = Sátoristie v. Földvár az Első katonai felmérés keretében készült Pécs és környéke ábrázoláson (kb. 1783). Szerkesztette: Gyenizse Péter

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

 

mgegynegyes bbb

A = P. Földvár v. Satoristye (Sátorhely) (1802); B = Földvár település a csata helyével együtt ábrázolva (1825); C = Sátoristye P. a Második katonai felmérésen (1858); D = Sátoristye psz. (Földvár) a Harmadik katonai felmérésen (1880). Szerkesztette: Gyenizse Péter

Forrás: Pap Norbert – Kitanics Máté – Gyenizse Péter – Szalai Gábor – Polgár Balázs (2019): Sátorhely vagy Majs? A mohácsi csata centrumtérségének lokalizálása. Történelmi Szemle 61 évf. 2. sz. pp. 209–246.

 A történeti földrajzi, illetve a régészeti vizsgálatok alapján (Polgár Balázs régész bevonásával) úgy tűnik, a Földvártól, illetve a Borzától nyugatra fekvő területen a középkorban (Nagy)Majsa, a mai Majs egyik elődje feküdt. Itt és az ennek környezetében megfigyelt hadirégészeti jelenségek egy része harci cselekményekhez köthető. Vélelmezhető, hogy Majsa a mohácsi csata idején elpusztult, valószínű, hogy a falu és környezete elszenvedte az oszmán csapatok pusztítását. A csata korára keltezhető leleteket ez a körülmény részben magyarázhatja. A Majs környékéről eddig megismert leletanyag száma azonban elmarad az 1526. évi csata központjához illő elvárásoktól. A területen egyébként a 17. században és a 18. század elején is voltak harci cselekmények (legalább nyolc), a lelőhelyen ugyanis erre az időszakra tehető hadirégészeti anyag is előfordul.

 

Sh1

A 2019-ben kibontott tömegsír a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen. Fotó: Kitanics Máté

 

Sh2

A 2019-ben kibontott tömegsír a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen. Fotó: Szalai Gábor

 

A mohácsi csatához minden kétséget kizáróan társítható régészeti leletek, a tömegsírok és az oszmán győzelmi emlékmű (Császárdomb/Törökdomb) Sátorhely településtől keletre, kisebb távolságban találhatók. Ezt a területet (azaz a csatateret) azonban 1526-ban egy megáradt patak, a Borza választotta el a majsi határtól. Így az a lehetőség, hogy a majsi térség kapcsolódott volna a csata központi területéhez, e szempontból sem tűnik valószínűnek.

 

td1

A mohácsi Törökdomb (Császárdomb) maradványa 2020 áprilisának végén. Fotó: Szalai Gábor

A nyitva maradt kérdésekre csak a régészetileg is támogatott, összetett történeti, földtudományi kutatások adhatnak választ. A további kutatás feladata lesz a majsi anyagok feldolgozása csakúgy, mint a Sátorhely környékén elterülő határrészek korszerű terepi vizsgálata, majd az eredmények összehasonlító kiértékelése.

Mohácsvita.hu

PannonCastrum Kft.
Minden jog fenntartva

Impresszum

email