Földvár középkori eredetű település, melyhez nagy birtoktest kapcsolódott Mohácstól délre. Brodarics István mohácsi csatáról írt beszámolója szerint itt volt 1526-ban az összecsapás centruma. Mintegy száz éve folyik a vita arról, hogy hol is volt ez a település. A „Földvár-totóban” olyan kutatók is állást foglaltak, mint Gyalókai Jenő, Györffy György, Bende Lajos vagy éppen Engel Pál. Kutatócsoportunk a vizsgálataiban többféle módszerrel járta körül a kérdéskört.
Elméletek az 1970-es évekig
Az 1970-es évek végéig, a jelentősebb elméletek szerint Földvár és ezzel a csata helyére vonatkozóan mintegy 15 helyszín került gyanúba, ezek azonban alapvetően kettő csoportra oszthatók. Az egyik terepi sík a Borza-pataktól északkeletre, a Duna menti mocsártól nyugatra található. A másik a síkság nyugati részén, a Borza-pataktól délnyugatra, Majs keleti előterében fekszik.
N. Ipoly Márta térképe a mohácsi csatatér lehetséges Földvár-helyeiről (1977)
Egy régi–új irány az 1990-es évektől
Az 1990-es években a technológiai lehetőségek bővülése (főként a fémkeresők használatával) új korszakot nyitott a kutatásban. Előbb Négyesi Lajos, majd Bertók Gábor és munkatársai az 1990-es évek elején és 2009 óta több hullámban Majstól északkeletre vizsgálták egy egyutcás falu maradványait (a települést Papp László régész a középkori Nagymajsa faluként már az 1960-as években azonosította). Ugyanakkor Négyesi és Bertók arra a következtetésre jutottak, hogy ez volt a középkori Földvár falu.
Fémdetektoros felmérés Majs környezetében. Fotó: Szabó Máté
Forrás: https://www.pecsma.hu/top/femdetektoros-pecsi-kutatok-talaltak-meg-a-mohacsi-csata-igazi-helyszinet/
A 2018 óta zajló legújabb kutatások eredményei
A Pap Norbert vezette történeti földrajzi kutatócsoport (Pap Norbert, Kitanics Máté, Gyenizse Péter, Szalai Gábor) a 2018–2019. évi vizsgálatai alapján arra az eredményre jutott, hogy az írott források alapján Földvár a mai Sátorhely közigazgatási területén feküdt.
Kiváló telepítési tényezői miatt mindig újratelepült. Nem csupán a középkorban volt jelentősebb település, hanem az oszmán hódoltság korában, a mohácsi csatát követően is lakták és művelték földjeit.
A 17. század végén és a 18. században előbb Savoyai Jenő, majd az udvari kamara, illetve a Habsburg-Lotharingiai család egyes tagjainak a birtokába került. A település hosszabb ideig a Földvár nevet viselte, majd párhuzamosan egyre inkább Sátoristye, majd Sátorhely néven kezdték emlegetni. Szimbolikusan, az oszmán sereg táborának helyeként mind jobban összekapcsolódott az 1526. évi csata emlékezetével.
A = Földvár (kb. 1736–1742); B = a Majs és Földvár határán folyó Borza (1766); C = Praedium Földvár területe (1770); D = a Földvár nevű földrajzi hely két építménnyel (1770). Szerkesztette: Gyenizse Péter
A = Földvár településjellel ábrázolva (1780); B = Földvár település Sátorhely helyén (1780); C = Satoristie (Sátorhely) az Első katonai felmérésen; D = Sátoristie v. Földvár az Első katonai felmérés keretében készült Pécs és környéke ábrázoláson (kb. 1783). Szerkesztette: Gyenizse Péter
A = P. Földvár v. Satoristye (Sátorhely) (1802); B = Földvár település a csata helyével együtt ábrázolva (1825); C = Sátoristye P. a Második katonai felmérésen (1858); D = Sátoristye psz. (Földvár) a Harmadik katonai felmérésen (1880). Szerkesztette: Gyenizse Péter
A történeti földrajzi, illetve a régészeti vizsgálatok alapján (Polgár Balázs régész bevonásával) úgy tűnik, a Földvártól, illetve a Borzától nyugatra fekvő területen a középkorban (Nagy)Majsa, a mai Majs egyik elődje feküdt. Itt és az ennek környezetében megfigyelt hadirégészeti jelenségek egy része harci cselekményekhez köthető. Vélelmezhető, hogy Majsa a mohácsi csata idején elpusztult, valószínű, hogy a falu és környezete elszenvedte az oszmán csapatok pusztítását. A csata korára keltezhető leleteket ez a körülmény részben magyarázhatja. A Majs környékéről eddig megismert leletanyag száma azonban elmarad az 1526. évi csata központjához illő elvárásoktól. A területen egyébként a 17. században és a 18. század elején is voltak harci cselekmények (legalább nyolc), a lelőhelyen ugyanis erre az időszakra tehető hadirégészeti anyag is előfordul.
A 2019-ben kibontott tömegsír a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen. Fotó: Kitanics Máté
A 2019-ben kibontott tömegsír a sátorhelyi Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen. Fotó: Szalai Gábor
A mohácsi csatához minden kétséget kizáróan társítható régészeti leletek, a tömegsírok és az oszmán győzelmi emlékmű (Császárdomb/Törökdomb) Sátorhely településtől keletre, kisebb távolságban találhatók. Ezt a területet (azaz a csatateret) azonban 1526-ban egy megáradt patak, a Borza választotta el a majsi határtól. Így az a lehetőség, hogy a majsi térség kapcsolódott volna a csata központi területéhez, e szempontból sem tűnik valószínűnek.
A mohácsi Törökdomb (Császárdomb) maradványa 2020 áprilisának végén. Fotó: Szalai Gábor
A nyitva maradt kérdésekre csak a régészetileg is támogatott, összetett történeti, földtudományi kutatások adhatnak választ. A további kutatás feladata lesz a majsi anyagok feldolgozása csakúgy, mint a Sátorhely környékén elterülő határrészek korszerű terepi vizsgálata, majd az eredmények összehasonlító kiértékelése.