A mohácsi csatatér csatával kapcsolatos objektumai és régészeti leletei. Szerkesztette: Gyenizse Péter
Az oszmán sereg déli irányból, a Karasicán átkelve, Buziglica érintésével érkezett meg a Mohácsi-síkságra. Felvonulásukhoz az eszék-budai utat használták. A keresztény sereg Mohács mellől ugyancsak ezen az úton, illetve az út mentén vonult délre. A kérdés, hogy hol találkoztak?
A csata helyének földrajzi jellemzői az írott forrásokban
A csata helyét Brodarics a következőképpen írta le: „Mint fentebb már mondottuk, ezen a helyen óriási, széles síkság terül el, sem erdő, sem cserjék, sem víz, sem domb nem bontotta meg, csak bal felől, közötte és a Duna között volt egy iszapos, mocsaras víz, sűrű sással és nádassal, ahol utóbb sok halandó pusztult el.”
A leírás a Duna jobbparti árterén kialakult mocsár, az úgynevezett Vizslaki-rét mellett elterülő széles síkságra illik. A mocsáron kívül még egy környezeti elem, egy árok („Nagy árok”) vagy „völgy” jelenik meg hangsúlyosan a forrásokban, amely mentén a csata zajlott. Ez az egykori folyómeder északnyugat–délkeleti irányban, Nagynyárádtól a mocsárig húzódott. Utóbb a csata tömegsírjait ennek mentén tárták fel. Leírásában Brodarics még két fontos földrajzi helyet említett a csatatérrel összefüggésben, egy dombot és egy falut: „Velünk szemben hosszan elnyúló domb feküdt, mint valami színpad, e mögött volt a török császár tábora; a domb legalján egy kis falu templommal, neve Földvár. Itt állította fel az ellenség az ágyúkat.” Sátorhely községről tudvalevő, hogy a 18. századig Földvárnak hívták. A Mohácsi-síkság legmagasabb része éppen itt található (a Sátorhelyi-hát).
A mély Duna menti mocsár (Vizslaki-rét), az oszmán győzelmi emlékmű helye (Császárdomb/Törökdomb), a „völgy” (Nagy árok) és Földvár birtok helye (Sátorhely környéke) együtt képezik a csatatáj főbb topográfiai elemeit.
A történeti hagyomány
A csatatér egyes helyeiről a néphagyomány is megemlékezik. A néphagyomány szerint a keresztény sereg a Fekete-kapu környezetében súlyos vérveszteséget szenvedett. A Törökdomb pedig úgy maradt fenn, mint az a hely, ahol a szultán tartózkodott a csata idején. Erről sikerült bebizonyítani, hogy azonos a török forrásokban szereplő Császárdombbal. Itt egy fából készült oszmán győzelmi emlékmű, egy kioszk állt a 17. században, amely a csata oszmán halottainak, egyben pedig Szulejmán szultánnak az emlékhelyeként is szolgált. A történeti hagyomány is Sátorhely község környékét nevesíti a csata helyeként, amint az alábbi térképen látszik is.
A csata helyének jele a Második katonai felmérésen
A csata helyszínének régészeti bizonyítékai
Régészeti jelenségek is hozzájárulnak a csatatér egyes részleteinek jellemzéséhez. A Vizslaki-rét, az Újistálló, a Fekete-kapu és a Törökdomb környezetében tömegsír, férfi- és lócsontváz, handzsár és csatabárd mellett lándzsák, kardok, vas ágyúgolyók és ólomgolyók, valamint ágyúkerék-vasalások kerültek elő.
A legjelentősebb, a mohácsi csatával összefüggésbe hozott leletegyüttest, Sátorhelytől keletre két tömegsírt, Papp László régész tárta fel 1960-ban. Majd az 450. évfordulós megemlékezésekre készülve, az Emlékpark kialakítása során 1975-76-ban további három tömegsír került elő a korábban feltárt tömegsírok környezetében. Az öt tömegsírban összesen ezer és kétezer közötti számban nyugszanak a csatában elesett katonák.
Lásd: Maráz Borbála: A mohácsi csatatér régészeti leletei. Honismeret 4 (1976) 4. sz. 23–25.
Az 1960-ban, Papp László által feltárt egyik tömegsír
Vita a csata helyéről – három koncepció
A csata helye a 19. században még nem volt vitatott, úgy tartották, hogy Sátorhely községnél, a Vizslaki-rét mellett, a Törökdomb közelében volt. Az 1920-as években néhányan felvetették, hogy a csata helye nem ezen a területen, hanem nyugatabbra, illetve délebbre lehetett. Azóta, mintegy 100 éve keresik a csata helyszínét különböző helyeken. Összesen három fő koncepció emelhető ki:
-
Sátorhely környéke, ami 100 éve még általánosan elfogadott csatahely volt, és a mi kutatócsoportunk vetette fel az elmúlt néhány évben, hogy tényleg ez volt az összecsapások centruma. Továbbá, hogy Sátorhely megegyezik Földvárral.
-
Az 1990-es évek óta, előbb Négyesi Lajos, majd pedig Bertók Gábor és társai felvetése alapján Majsnál, a majsi katolikus templomtól északkeletre fekvő egykori falu (szerintük ez volt Földvár, de legalábbis ezt a falut látta Brodarics) körül volt a csata helye. Itt fémkeresővel folytatott vizsgálatok révén igen nagy területen több száz leletet találtak, amelyeket összefüggésbe hoztak az 1526. évi hadicselekményekkel.
-
Újabban B. Szabó János felvetette, hogy Földvár falu a mai Horvátország területén, valahol az Udvar és Buziglica közötti térségben volt.
Az alábbiakban egy táblázatban a három helyszínt összehasonlítjuk, hogy azok mennyire felelnek meg a csatahely ismert jellemzőinek.
|
Sátorhely térsége |
Majs (falunyom) |
Udvar–Buziglica térsége |
A csata centrumtérségének helyszíne Brodarics adatai alapján egy mérföldre (kb. 8 kilométerre) fekszik Mohácstól |
7,5 km Megfelel. |
11 km Nem felel meg. |
14 km Nem felel meg. |
Brodarics szerint a csata fátlan síkságon zajlott |
Megfelel. |
Megfelel. |
Nem felel meg. Síkság, de erdő van rajta. |
A Borzától északra és keletre volt Földvár |
Megfelel. |
Nem felel meg, mert a Borzától nyugatra fekszik. |
Nem felel meg, mert a Borzától délre fekszik. |
Brodarics szerint bal felől mély mocsár húzódik a csatatér és a Duna között |
Megfelel. Itt található a Vizslaki-rét. |
Nem felel meg. A feltételezett csatatér bal oldalán egy láp van, nem mély mocsár. Azon túl viszont nem a Duna található, mert az itt Brodarics háta mögött lenne. |
Részben felel meg. A csatatérnek feltételezett térségben a Buziglica környéki magaslat felé nézve a Duna Brodaricsnak háttal található. A mocsaras, vizenyős terület pedig nem balra, hanem jobbra van, és nem mély. |
Tömegsírok |
Öt tömegsír található Sátorhelyen, továbbiakra utaló forrásaink vannak az Újistálló majorra vonatkozóan, a Vizslaki-rét közelében. |
Nincsenek ismert tömegsírok. |
Tömegsír nem ismert, de előkerült 60 levágott fej a Szent László-kápolnánál, Udvartól délre. |
Brodarics szerint „árok” vagy völgy húzódott keresztül a csatatéren keletről nyugatra |
Megfelel. Jól azonosítható. |
Nem felel meg. A területen nincs ilyen jelenség.
|
Nem felel meg. Udvartól nyugatra és délebbre van egy egykori folyóvölgy. A völgy és a dombok közötti térség azonban vizenyős volt, nem pedig száraz síkság, és bal kéz felől nincs mély mocsár, mögötte a Dunával, ahová a völgy torkollana. |
Brodarics szerint a keresztény hadrenddel szemben egy „domb” húzódik keresztül |
A Sátorhelyi-hát. |
Majs térségében húzódik a medenceperem. |
Udvartól 2,5 kilométerre nyugatra húzódik a medenceperem. Ha ezen dombokkal szemben állítják fel a magyar sereg arcvonalát, akkor a Duna menti mocsár nem bal kéz felé esik (mint Brodarics említette), hanem teljesen a hátuk mögé került volna. |
Az oszmánok győzelmi emlékműve, az első emlékezeti létesítmény, mely a török források szerint a csatatéren volt és az oszmán oldali halottak helyére utal |
Megfelel. Sátorhelytől keletre, az ároktól délre található a hadiút mentén, a Vizslaki-rét peremén, a Törökdombon. Helyét a források és régészeti leletek is alátámasztják. Ennek közelében vannak az ismert tömegsírok, és továbbiakról szólnak az egyes beszámolók. |
Nincs ilyen. Kutatói felvetésben szerepel a mersei magaslat. Források és régészeti adatok nem támasztják alá. |
Nincs ilyen. Udvar mellett, a határ térségében található egy kisebb magaslat, melyet Törökdombnak hívnak. Források és régészeti adatok nem támasztják alá, hogy az oszmán emlékmű itt lett volna. Pozíciója sem felel meg annak a kritériumnak, hogy az egy „tó” vagy mocsár peremén volt. |
Történeti hagyomány |
Sátorhelyet, azaz Földvárt tartja számon csatahelyként. |
Nincs ilyen hagyomány. |
Nincs ilyen hagyomány. |
Hadirégészeti leletek |
Ágyúgolyók, fegyverek, sarkantyúk, ágyúvasalások és a katonák tömegsírjai. |
Kevés és részben 17. századi hadilelet, főként lövedékek. |
Nem ismert. |
Összehasonlító vizsgálat: Majs (falunyom), Sátorhely és Udvar–Buziglica mint a csata lehetséges helye
A csatatér az összehasonlító vizsgálatok alapján Sátorhely környékén volt és nem Majs, vagy a mai Horvátország területén. Ugyanakkor Majs környékét az 1526. évi hadiesemények bizonyosan érintették: a csatát megelőző csetepaték kiterjedhettek rá, valamint Báli és Hüszrev lovassága is ebben a térségben nyomult előre. Ezek az események a Majs mellett előkerült csekély mennyiségű 1526-os hadileletet indokolhatják. Az Udvartól délre fekvő térségben – mely a török sereg előrenyomulásának útvonalába esett – szintén valószínűsíthetők hadileletek, azonban ezek inkább a térségbeli táborozások lenyomataiként jelenhetnek meg.