17. A Mohácsi-Duna jóval nagyobb volt annál, semmint, hogy arra vonatkozóan a következő fordulatokat használják a tanúk: „Oly kicsiny volt, csak egy ló fejet keresztül által tévén könnyen által lehetett rajta menni”. „Ha egy darab fát által vetettek rajta könnyen száraz lábbal etcer-kétcer által lehetett lépni.” Így, ahol a Duna mellékágára vonatkozóan a tanúk ezeket a fordulatokat használják, ott hajózásra, sőt még halászatra sem gondolhatunk a 17. század végén.
_ . _
Válasz:
B. Szabó János és Máté Gábor tévesen véli úgy, hogy a 17. század végén a Mohácsi-Duna keskenységére és sekélységére vonatkozóan nem használták a Mohácsi-szigeten és környékén igencsak elterjedt lófejes, lókoponyás hasonlatot. A mohácsi Duna-ágról a helytörténeti irodalom ugyanis éppen Dunaszekcső és Mohács esetében jegyezte fel ezt a fordulatot. Természetesen némileg túlzó, képes beszédről van szó, nagyon valószínű, hogy nem kell szó szerint érteni, de a szólásmondást a feljegyzések itt a nyugati Duna-ághoz kötik. Gosztonyi Jenő dunaszekcsői pap szerint két évszazada, vagyis éppen a szóban forgó 17. század végén „… a hagyományok szerint ezen ágon a viznek kisebb állása alkalmával, mintegy közönséges patakon, hágcsón, vagy beledobott lófejcsonton keresztül lehetett járni.” Gosztonyit idézi egyébként Andrásfalvi Bertalan is, akit 1975-ben ezzel egészít ki: „Ugyanezt jegyezte fel élő néphagyományból, ugyanott néhány évvel ezelőtt egy pécsi diák szakdolgozatában.”
16. "A mohácsi Duna-ágat nem hívhatták Szakadék-Dunának, a tanúvallomásban pedig, amiből a Szakadék-Dunát hivatkozzuk, mindvégig egy pontosan meghatározható helyen, a Duna-mappáción (1830-as évek) és a Második katonai felmérésen (1858) jelölt Kadia-sziget nyugati oldalán húzódó folyóágról van szó."
_ . _
Válasz:
Térjünk ki röviden mindkettő kérdésre. Először is arra, hogy hívhatták-e a 16–18. században a mohácsi Duna-ágat Szakadék-Dunának vagy Kis-Dunának (a szerzőpáros az ábráján a „Duna szakadékját” nevezi így!)? Másodszor pedig, hogy valóban egyértelmű vagy sem, hogy a szóban forgó tanúvallomásokban arról a Duna-ágról van szó a Szakadék-Duna megnevezésnél, mint amelyet B. Szabó János és Máté Gábor a 19. századi Kadia-szigetnél oly precízen meghatározott.
15. „Papék egy tévesen lokalizált vízág rosszul ’mért’ szélességét alapul véve, a mederfejlődés időbeli tendenciáit és hajózási viszonyait figyelmen kívül hagyva állítják: a király nem ott halt meg, ahol eddig gondoltuk, és voltaképpen minden eddigi kutatás tévúton járt az igazság megismerésében.”
_ . _
Válasz:
Mederfejlődés: B. Szabó János és Máté Gábor arra gondol, hogy esetleg tévesen határoztuk meg a mohácsi Duna-ág 16. századi szélességét (átlagosan 50 méter), és rosszul adatoltuk azt a kezdeti időpontot, amikor is a baracskai Duna-ág egyre inkább vizét veszítette, miközben a mohácsi Duna-ágba egyre több víz került.
14. Mennyire volt széles a Mohácsi-Duna? Mire alapozzuk, hogy Mohácsnál – szemben a mai helyzettel, amikor is a folyam főága folyik el a városnál – akkoriban csak egy a mainál jóval kisebb mellékág volt?
_ . _
Válasz:
A kutatásunk fontos kiindulópontja, hogy milyen lehetett a Mohácsi-Duna 1526-ban, vagy legalábbis milyen volt a török hódoltság korában?
Brodarics 1528-ban ebben a kérdésben így foglalt állást: „A Duna valamivel Bátaszék fölött két mederbe oszlik: a nagyobbik meder Túlsó-Magyarországot hasítja, sík mezei területet, a kisebbik Bátaszéket és Mohácsot mossa, majd mindkét ág Mohács alatt összeömlik, és így szigetet alkot.”
Vagyis a kancellár szerint a nyugati ág volt a kisebb, míg a keleti ág a nagyobb.
13. Mi az a gondolatmenet, ami alapján a király halálának helyét az új koncepció megragadja?
_ . _
Az egyetlen szemtanú Czettricz Ulrich szerint a király a Duna egy mellékágán keresztül átkelve halt meg. Ezt a körülményt nem személyesen tőle tudjuk, ugyanis nem írta le, vagy ha igen, az nem ismert. Ugyanakkor az udvar bennfentesei megőrizték a történetét egymást kiegészítő interpretációkban.
|
|
PannonCastrum Kft. |
17. A Mohácsi-Duna jóval nagyobb volt annál, semmint, hogy arra vonatkozóan a következő fordulatokat használják a tanúk: „Oly kicsiny volt, csak egy ló fejet keresztül által tévén könnyen által lehetett rajta menni”. „Ha egy darab fát által vetettek rajta könnyen száraz lábbal etcer-kétcer által lehetett lépni.” Így, ahol a Duna mellékágára vonatkozóan a tanúk ezeket a fordulatokat használják, ott hajózásra, sőt még halászatra sem gondolhatunk a 17. század végén.
_ . _
Válasz:
B. Szabó János és Máté Gábor tévesen véli úgy, hogy a 17. század végén a Mohácsi-Duna keskenységére és sekélységére vonatkozóan nem használták a Mohácsi-szigeten és környékén igencsak elterjedt lófejes, lókoponyás hasonlatot. A mohácsi Duna-ágról a helytörténeti irodalom ugyanis éppen Dunaszekcső és Mohács esetében jegyezte fel ezt a fordulatot. Természetesen némileg túlzó, képes beszédről van szó, nagyon valószínű, hogy nem kell szó szerint érteni, de a szólásmondást a feljegyzések itt a nyugati Duna-ághoz kötik. Gosztonyi Jenő dunaszekcsői pap szerint két évszazada, vagyis éppen a szóban forgó 17. század végén „… a hagyományok szerint ezen ágon a viznek kisebb állása alkalmával, mintegy közönséges patakon, hágcsón, vagy beledobott lófejcsonton keresztül lehetett járni.” Gosztonyit idézi egyébként Andrásfalvi Bertalan is, akit 1975-ben ezzel egészít ki: „Ugyanezt jegyezte fel élő néphagyományból, ugyanott néhány évvel ezelőtt egy pécsi diák szakdolgozatában.”
16. "A mohácsi Duna-ágat nem hívhatták Szakadék-Dunának, a tanúvallomásban pedig, amiből a Szakadék-Dunát hivatkozzuk, mindvégig egy pontosan meghatározható helyen, a Duna-mappáción (1830-as évek) és a Második katonai felmérésen (1858) jelölt Kadia-sziget nyugati oldalán húzódó folyóágról van szó."
_ . _
Válasz:
Térjünk ki röviden mindkettő kérdésre. Először is arra, hogy hívhatták-e a 16–18. században a mohácsi Duna-ágat Szakadék-Dunának vagy Kis-Dunának (a szerzőpáros az ábráján a „Duna szakadékját” nevezi így!)? Másodszor pedig, hogy valóban egyértelmű vagy sem, hogy a szóban forgó tanúvallomásokban arról a Duna-ágról van szó a Szakadék-Duna megnevezésnél, mint amelyet B. Szabó János és Máté Gábor a 19. századi Kadia-szigetnél oly precízen meghatározott.
15. „Papék egy tévesen lokalizált vízág rosszul ’mért’ szélességét alapul véve, a mederfejlődés időbeli tendenciáit és hajózási viszonyait figyelmen kívül hagyva állítják: a király nem ott halt meg, ahol eddig gondoltuk, és voltaképpen minden eddigi kutatás tévúton járt az igazság megismerésében.”
_ . _
Válasz:
Mederfejlődés: B. Szabó János és Máté Gábor arra gondol, hogy esetleg tévesen határoztuk meg a mohácsi Duna-ág 16. századi szélességét (átlagosan 50 méter), és rosszul adatoltuk azt a kezdeti időpontot, amikor is a baracskai Duna-ág egyre inkább vizét veszítette, miközben a mohácsi Duna-ágba egyre több víz került.
14. Mennyire volt széles a Mohácsi-Duna? Mire alapozzuk, hogy Mohácsnál – szemben a mai helyzettel, amikor is a folyam főága folyik el a városnál – akkoriban csak egy a mainál jóval kisebb mellékág volt?
_ . _
Válasz:
A kutatásunk fontos kiindulópontja, hogy milyen lehetett a Mohácsi-Duna 1526-ban, vagy legalábbis milyen volt a török hódoltság korában?
Brodarics 1528-ban ebben a kérdésben így foglalt állást: „A Duna valamivel Bátaszék fölött két mederbe oszlik: a nagyobbik meder Túlsó-Magyarországot hasítja, sík mezei területet, a kisebbik Bátaszéket és Mohácsot mossa, majd mindkét ág Mohács alatt összeömlik, és így szigetet alkot.”
Vagyis a kancellár szerint a nyugati ág volt a kisebb, míg a keleti ág a nagyobb.
13. Mi az a gondolatmenet, ami alapján a király halálának helyét az új koncepció megragadja?
_ . _
Az egyetlen szemtanú Czettricz Ulrich szerint a király a Duna egy mellékágán keresztül átkelve halt meg. Ezt a körülményt nem személyesen tőle tudjuk, ugyanis nem írta le, vagy ha igen, az nem ismert. Ugyanakkor az udvar bennfentesei megőrizték a történetét egymást kiegészítő interpretációkban.
|
PannonCastrum Kft. |
|
|
