11. A Brodarics leírásában szereplő, „völgyben fekvő mocsaras víz”, vagy a cseh szemtanú beszámolója, mely szerint a csatatéren „egy mély árok húzódott keresztben, tele vízzel,” miért is utalna ezen a mocsaras partú patakokkal szabdalt térségben épp csak és kizárólag erre az újonnan felfedezett tájelemre [Nagy árok]? Többszöri, hangsúlyos, tényként való közlése erős, „költői” túlzásnak vélhető.
_ . _
Válasz:
Nem önmagában áll meg a „Nagy árok” lokalizációs jelentősége. Az ártér nyugati kitüremkedésével, a hadiúttal, az ártéri mocsár (Vizslaki-rét) mély és meredek beszakadásával együtt játszik szerepet: így jelenik meg Brodaricsnál és a cseh szemtanúnál is. A csata számos fontos régészeti jelensége is ennek mentén került elő, ahogy a népi emlékezet is ezt a helyet őrizte meg. Az oszmánok is éppen az árok/meredek oldalú mocsár/hadiút találkozását jelölték meg a csata helyeként, a sehidek (vértanúk) nyughelyeként. Az árok nem önmagában fontos, hanem akként, hogy összeköttetést teremt a csata összes ismert jelensége között.
A mohácsi csatatér csatával kapcsolatos objektumai és régészeti leletei. Szerkesztette: Gyenizse Péter